Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

10.rész

2011.12.01

 

-         Nem kéne ilyen gonosznak lenni az anyukáddal… - mondta miközben a földön ült és az egyik könyvemet olvasatta

-         Öhmm… Elfelejtetem, hogy te is itt vagy!

-         Gonosz vagy tudod?

-         Neked ehhez semmi közöd!  - ripakodtam rá

-         Tudod neked csak egy anyukád van és soha nem lesz több és hát… ő sem lesz öröké

-         Nem hallottad? Nem tartozik rád! - de amit mondott elért hozzám és kezdett bűntudatom lenni

-         Az a baj, hogy nincs pasid?

-         O.O NEM!

-         Akkor?

-         SEMMI! Mit csinálsz?

-         Olvasgatok… rengeteg könyved van a sárkányokról

-         Ja – ültem le mellé

-         Mindent tudok róluk!

-         Mindent?

-         És ezt én miért pont neked magyarázom?

-         A felét sem tudod még rólunk

-         De! Mindent!

-         Azt sem tudtad, hogy beszélünk meg, hogy emberi alakunk is van

-         Mmmajdnem mindent…

-         Mond csak Mio…

-         Tessék?

-         Te komolyan gondolod ezt? Tényleg?

-         A sárkányvadászatot?

-         Öhöm

-         Igen! Teljesen!

-         És mond… tényleg képes ölni?

-         ?

-         Képes leszel majd kioltani egy életet? Kitépni egy dobogó szívet vagy épp elvágni egy torkot? Te aranyos lányka tűnsz, ezeket tényleg megfogod csinálni?

-         Én… én… azt hiszem…

-         Értem…

-         Gackt… ezt akartad kérdezni az erőben?

-         Aha – olvasgatott tovább a könyveimben

-         Éhes vagy?

-         Miért kapok kaját? – nézet rám nagy szemekkel, nagyon aranyos volt

-         Tőlem… - és ezzel kimentem keresni neki valami kaját