Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

„.. őőő... *fejet vakar* ide most írjak? Valamit magamról? Na, jó... Nos, akkor kezdjük ezzel. Szürke kisegér. Ez lennék én. Igaz elég furcsa személyiség vagyok, ami a külsőmön is megjelenik. A hajam barna az oldal fufrum meg lila…”

Így kezdődött anno egy visszahúzódó, csendes lány bemutatkozása, és lám’ nem telt el egy év és minden megváltozott. Az a lány is. „Szürke kisegér” soha többé! Hajam színe rózsaszínre változott, ruháim a lehető legváltozatosabbak, legegyedibbek. Elbújásról és szürkeségről többé szó sincs! A halk szavak hangos nevetésre, a szerény megbújás nagy szavakra változtak. Többé nem vagyok hajlandó megadni magam, ha valami nem tetszik azonnal kinyílik a pofám, és ha kell mindent feláldozok az igazamért. Az a fajta ember vagyok, aki szinte senkivel sincs jóba hisz, beszólni muszáj, de mégis, ha kell, kiállok az ellenségem mellett is, ha úgy látom neki van igaza. Az a feketeruhás, félős lány most olyan messzinek tűnik. Nem is ismerős. Valaha én voltam az a lány? Nem is gondolnám.

book_by_alphaone666.jpg